Az áron alul vett üzletrész jövedelmet és ezáltal adót keletkeztet

Az áron alul vett üzletrész jövedelmet és ezáltal adót keletkeztet

Szerző:  Ruszin Zsolt

Gyakori, de az adóhatóság által ritkán ellenőrzött esemény, amikor valaki olcsón vesz üzletrészt, részvényt.

Nem adóztatja az állam, ha a piacon vásárolunk áron alul, azonban az áron alul szerzett értékpapírt keményen adóztatják, főleg, ha a vevő és a magánszemély között még „munkakapcsolat” is van.

 

Az áron alul vett részvény jövedelmet és így adózást keletkeztet, függetlenül attól, hogy a szerzéskor a magánszemély éppen „költ” valamire és így bevétele sincs a tranzakcióból. Az értékpapír szigorú adózásának az az oka, hogy az állam likvid vagyonnal tartja az értékpapírt, még a forgalomképtelen üzletrészt is!

Az Szja tv. 77/B.§ alábbi szakasza elég bonyolultan fogalmaz, de felsejlik benne az opció lehetősége, amely biztosíthat egy alacsony áru beszerzést, az opció jogszerűségét (hogy nem színlelt) a körülmények alapján az adóhatóság minősítheti. Az adóhatóság firtathatja az értékpapírra kötött opciós szerződés dátumát is – hiszen egy évtizeddel ezelőtti opciós szerződés okán olcsón szerzett részvényt így nem kellene azonnal a jelenlegi piaci értéke alapján leadózni.

Eközben a jogszabály pongyola és az értékpapír átruházási értékét is elnagyolja:

Az értékpapírra vonatkozó eladási vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett jövedelemnek minősül a jogosult magánszemélynél az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékét (az említett jog gyakorlásából származó bevételrész), csökkentve a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is), a magánszemélyt terhelő igazolt kiadással, azzal, hogy

  1. a) az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett bevétel fennmaradó részéből a jövedelmet az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint a b) pont rendelkezésének figyelembevételével kell megállapítani;
  2. b) az a) pont rendelkezésének alkalmazása esetén az ott említett bevételből a jog megszerzésére fordított, a magánszemélyt terhelő kiadásnak az a része vonható le az átruházással kapcsolatos kiadásként, amely a jog gyakorlásából származó bevételrészt meghaladja. A jövedelmet az értékpapír átruházásának időpontjában kell megállapítani. (Szja tv. 77/B.§).

A kifizetőtől (munkáltatótól) származó értékpapír ráadásul bérnek számít. Az anyavállalattól kapott részesedést, vagy opciót a jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell az adózást teljesíteni. Ha az anyavállalat nem esik a magyar adóhatóság „látókörébe” és a helyi jogviszonyt megteremtő munkáltató nem kíván tudomást venni a juttatásról, akkor a magánszemélynek saját magának kell önmagára bérszámfejtenie és bevallania, adószám kérése nélkül.

Főszabály szerint ekkor a részvény (opció) megszerzésének piaci értéke után egy magyar illetőségű magánszemély 2019.07.01-ig 81,95 százalék terhet visel, 2019.07.01-től 78,95 százalékot. Ezt úgy kell kiszámítani, hogy az értékpapír piaci értékét kell nettó jövedelemnek tekinteni és ebből kell a járulékokat és az adót leszámfejteni egy célérték-kereséssel megállapított bruttó jövedelemből. Ha az ilyen értékpapír piaci értéke 1 millió forint, akkor 819.550 forint adót és járulékot kell befizetni.

Ha a részvényt, üzletrészt a magánszemély egy tőle független személytől szerzi – akár magánszemélytől – akkor a jövedelem „csupán” az értékpapírok árfolyamnyereségének adózási szabályai szerinti terheket viseli, ami 15 százalék SZJA és a szociális hozzájárulási adó (Szochó). A Szochót mindaddig meg kell fizetni, amíg a magánszemély jövedelme a havi minimálbér dupláját el nem éri. Ez 2019-ben havi átlagban 298.000 Ft jövedelmet jelent. 

 

Szeretne tisztában lenni az adózási és számviteli aktualitásokkal?

Próbálja ki egyedülálló online szakmai tudásbázisunkat!