megtagadhatja az üzletkötést

Ha nem kapja meg a vevő nevét, címét, megtagadhatja az üzletkötést

Mégis kevés vállalkozás meri kifüggeszteni a vásárlás megtagadhatóságát (is) kimondó, korrekt tájékoztatást. Főleg a saját adatait elhallható adórevizorok szoktak utazni a nyugtának minősülő számla esetére és nem létező fogyasztóvédelmi szabályokra hivatkoznak, de nem szabad nekik bedőlni.

Az egyik gumiszerviz számlázási rendről szóló egyértelmű, korrekt közlése egyértelmű és iránymutató. Ha már úgy döntöttek, hogy nem használnak pénztárgépet, akkor következetesen meg kell követelniük a vevőtől a nevét és a címét. Ellenkező esetben a számla nem számla, hanem alacsonyabb szintű bizonylat, amit viszont már csak online pénztárgéppel lehetne teljesíteni.

Nagyon észnél kell lennie az olyan vásárló esetében, aki vehemens, siet, a készpénzt már át is adná, de nem kívánja megadni a nevét és a címét, vagy csavarosan érdeklődik, hogy hamis nevet (Vevő1, Budapest) is meg lehetne-e adni a számlán. Ha az eladó (pénztáros) hajthatatlan marad, akkor általában a név és a cím bizalmas, személyes adat okán nem kívánja megadni. Az ilyen vevő általában adóellenőr. Az ügyletet pedig a pénztárgép hiányában meg kell tagadni!

A számlázási rend miatt visszautasított vevő esete korántsem keverendő össze az egyenlő bánásmód szabályaival. A számlázás nem sérti az emberi méltóságot, aki nem szeretne számlát kapni, azt nem kell kiszolgálni. Kötelező eladást előírás fogyasztóvédelmi szabály meg nincs (nem is létezhetne ilyen előírás).

A kormányhivatal álláspontja a témában a következő:

"Véleményünk szerint nem jelentené az egyenlő bánásmód megsértését, ha arra tekintettel nem történik meg a kiszolgálás, mert a vevő nem akarja személyes adatait megadni. Azonban arra, hogy a kiszolgálás számla ellenében történik, és a számla kiállításához személyes adatok megadása szükséges, mindenképpen – a vásárlást megelőzően - fel kell hívni a vásárló figyelmét. A tájékoztatás megadására véleményünk szerint megfelelő lehet az üzlet bejáratán is.”

Általános szerződési feltételnek (ÁSZF) minősül az egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott szabály, akkor is, ha a felek egyedileg azt nem tárgyaltak meg. Az ÁSZF terjedelme, formája, rögzítésének módja közömbös (Ptk. 6:77.§). Így ÁSZF lehet az is, amelyet tájékoztatásként kifüggesztenek, hiszen a nyilvános írásos közlés elegendő bizonyíték a feltétel létezésére.

Az online pénztárgép hiányában kiállított számla kapcsán havi adatszolgáltatási kötelezettség is keletkezik, PTGSZLAH nyomtatványon. A NAV honlapján közölt álláspont szerint nem tárgya az adatszolgáltatásnak a kötelezően kibocsátott számla, mert pl. a cégek között kötelező a számlaadás. Az adóhatóság így csak a magánszemélyek felé történt számlázás adatainak feltüntetését követeli meg. Az adatszolgáltatást legegyszerűbb az erre alkalmas számlázószoftver alkalmazásával teljesíteni.

 

Ha szeretne többet megtudni az aktuális adózási és számviteli változásokról, regisztráljon szakmai hírlevelünkre !