Teljesítés Áfa

Teljesítés nincs, de áfa van – vagy mégsem?

Szerző: Sinka Júlia

A Kúria legutóbbi döntése értelmében sztornózható a számla és nem kell általános forgalmi adót fizetni, ha az adóhatóság szerint a számla teljesítése nem történt meg.

Az Áfa tv. 55. § (2) bekezdése szerint az ügylet teljesítéséhez fűződő joghatás “beáll abban az esetben is, ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik. A joghatás a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként szereplő személyre, szervezetre áll be, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy

 

  1. a) a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy
  2. b) teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette,

és ezzel egyidejűleg a kibocsátott számla érvénytelenítéséről is haladéktalanul gondoskodik, illetőleg - nevében, de más által kiállított számla esetében - az a) vagy b) pontban meghatározottak fennállásáról haladéktalanul értesíti a számlán a termék beszerzőjeként, szolgáltatás igénybevevőjeként szereplő személyt, szervezetet.”

Ez minden vállalkozó – és könyvelő – rémálma. Akár a számlakibocsátó, akár a számla befogadójának oldaláról vizsgáljuk a kérdést. Főként, ha a NAV revizorai szűrik ki a „gyanús” számlákat.

Többek között azért is, mert ha az adóhatóság a vállalkozásoknál végzett ellenőrzési eljárásban azt állapította meg, hogy a kiszámlázott gazdasági esemény, ügylet megtörténte nem igazolható, úgy elvonta az adott számlában szereplő áfa levonási jogát a bizonylatot befogadó vállalkozásnál. A számla kibocsátója sem járt jobban: az áfát be kellett fizetnie a megkérdőjelezhető teljesítésű számlái után is.

A dolog végeredménye a túladóztatás, ami az adóhatóság eddigi gyakorlata volt e kérdésben, tekintve, hogy a számlakorrekcióra (a bizonylat érvénytelenítésére) nem adott lehetőséget a vizsgálat alá vont adózóknak.

 

A Kúria friss – ez év márciusi -, a Kfv. I. 35.248/2018-as számú ügyben hozott - döntése merőben új megvilágításba helyezte ezt a problémát.

Értelmezésük szerint ugyanis a teljesítés elmaradása esetén az adófizetési kötelezettség alól abban az esetben is mentesülhet a számlakibocsátó, ha az adóhatóság ellenőrzése alapján válik bizonyítottá, hogy valóban nem történt teljesítés és ezzel összefüggésben gondoskodik a számla érvénytelenítéséről.

Ahogyan arról fentebb már volt szó, az adóhatóság eddigi ellenőrzési gyakorlata alapján nem volt lehetőség számlakorrekcióra azon számlák esetében, amelyek kapcsán az adóhatóság az ellenőrzés során nem látta megfelelően igazoltnak a teljesítés bizonylat szerinti megtörténtét. Ezzel szemben a Kúria álláspontja az, hogy a bizonyítás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a teljesítés hiányát a számlakibocsátó maga, vagy az adóhatóság tárta fel a számlabefogadónál végzett vizsgálat során.

Bár a Kúria egy adott ügy vonatkozásában hozta meg hivatkozott döntését, de annak az egyedi eseten túlmutató jelentősége is van. Ez abban áll, hogy mostantól egyértelmű, hogy a számla sztornózására, helyesbítésére a NAV-val szembeni jogorvoslati eljárás lefolytatása után is lehetőség van.

Ebben az értelemben is nagyon fontos, hogy az Áfa törvény előírja, a számla érvénytelenítéséről „haladéktalanul” kell gondoskodni. Az adóellenőrzések során eddig ezt a törvényi előírást úgy értelmezték, hogy pontosan ez a követelmény - a haladéktalanság - nem teljesült, ha a vállalkozás a számlakorrekciót csak az adóhatósággal szembeni jogorvoslati lehetőségek kimerítése után akarta elvégezni.

Mindebből az következett (eddig), hogy a vállalkozások annak ellenére kényszerültek számláik korrigálására, hogy valójában a számlakorrekció indokoltságáról még folyt a jogvita.

 

A Kúria citált döntése ezt az ellentmondást is feloldotta azzal, hogy kimondta: nem lehet a haladéktalanságot kizáró körülményként értékelni azt, ha a kibocsátó az adóhatósági eljárás lezárását követően nem azonnal gondoskodott a számla helyesbítéséről, hanem bevárta a számlabefogadó által kezdeményezett rendes és rendkívüli jogorvoslati eljárás befejezését.

Nem szabad megfeledkeznünk azonban arról, hogy a Kúria döntése nem jelent zöld utat a „számlagyárak” működtetőinek illetve megrendelőiknek: továbbra sincs szó arról, hogy a csalárd szándékú számlakibocsátók mentesülnének a következmények alól, ugyanis a joggal való visszaélés esetén a fenti döntésben is kiemelt feltételek vizsgálata már eleve szóba sem kerülhet.

Fontos, hogy annak sincs elméleti akadálya, hogy amennyiben a számlabefogadónál folytat ellenőrzést a NAV, és ennek során derül fény egyes, számlával dokumentált ügyletek teljesítésének hiányára, úgy a számlabefogadó hívja fel a kibocsátót a számla sztornózására.

A Kúria vonatkozó ítéletében kimondja, az Áfa tv. 55. § (2) bekezdésében szabályozott feltételek teljesülése esetén végrehajtott számlakorrekció jogszerű, nem lehet megtagadni arra figyelemmel, hogy a számla kiállítására fiktív ügylet keretében került sor, mivel a jogszabály ilyen tartalmú kitételt nem tartalmaz.

A Kúria jelentős horderejű döntése alapján tehát a számlabefogadó mozgástere kiszélesedett. Amennyiben egy adóellenőrzés során vitatottá válik az adólevonási jog érvényesíthetősége azért, mert a hatóság a teljesítést nem látja alátámasztottnak, a számlabefogadó pénzügyileg mentesülhet az adóteher végleges viselése alól, ha kérheti a számla korrekcióját a számla kibocsátójától.

 

Szeretne tisztában lenni az adózási és számviteli aktualitásokkal? Iratkozzon fel hírlevelünkre!