Éves beszámoló
*Minden megrendelés mellé elküldjük az aktuális számviteli szabályzatokat ajándékba.
- Számviteli Politika
- Pénzkezelési szabályzat
- Eszközök és források értékelési szabályzata
- Eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata
- Önköltségszámítási szabályzat
- Számlarend
- Számlatükör
Éves beszámoló
Az éves beszámoló egy, az üzleti év könyveinek zárását követően a számviteli törvény szerint készített kimutatás a gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.
Éves beszámolót minden társaságnak készítenie kell
Az éves beszámoló egy, az üzleti év könyveinek zárását követően a számviteli törvény szerint készített kimutatás a gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.
Készítésére a számviteli törvény kötelezi a hatálya alá tartozó gazdálkodókat azzal, hogy a beszámolót az e törvényben meghatározott könyvvezetéssel kell alátámasztani és magyar nyelven kell összeállítani. A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről. További információkat kell a kiegészítő mellékletben megadni, amennyiben e törvény előírásainak alkalmazása, a számviteli alapelvek érvényesítése nem elegendő a megbízható és valós összképnek a mérlegben, az eredmény kimutatásban történő bemutatásához.
A törvény előírásaitól csak abban a kivételes esetben lehet a könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett – eltérni, ha az adott körülmények mellett a számviteli törvény valamely rendelkezésének alkalmazása nem biztosítja a megbízható és valós összképet. Minden ilyen eltérést közölni kell a kiegészítő mellékletben, bemutatva annak indokait, valamint az eszközökre-forrásokra, a pénzügyi helyzetre és az eredményre gyakorolt hatását is.
A törvény előírásaitól való – kivételes esetekre vonatkozó – eltérés nem eredményezheti azt, hogy a bemutatott összkép ellentétes az Európai Közösség e jogterületre vonatkozó irányelveiben foglaltakkal, illetve nem lehet olyan számviteli eljárás eredménye, amelynek alkalmazása nincs összhangban azokkal.
A beszámoló formái
Fontos, hogy az éves beszámoló nem az egyetlen, hanem egyik lehetséges formája a gazdálkodó tárgyalt kimutatásának. A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ, amely lehet
- éves
- Egyszerűsített éves
- összevont (konszolidált) éves
- egyszerűsített beszámoló
Egyszerűsített éves beszámoló alkalmazása
Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
- a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot,
- az éves nettó árbevétel a 2400 millió forintot,
- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
A fenti határértékek – illetve közülük bármelyik kettő egyidejű – túllépése esetében éves beszámolót köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó.
Éves beszámoló alkalmazása
Éves beszámolót kell készítenie törvény szerint az anyavállalatnak, és minden olyan gazdálkodó egységnek, akinek az éves árbevétele és a mérlegfőösszege, valamint létszám adata a számviteli törvényben meghatározott határértékeket meghaladja. Az éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása részletesebb – az abc betűivel és a római számokkal jelzett összesítő sorokon túlmenően, arab számokkal megjelölt részletező sorokat is tartalmaz -, mint egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának a sorai.
Beszámolók közzétételének szabályai
A számvitelről szóló vonatkozó jogszabályok szerint az egyszerűsített éves beszámolót, éves beszámolót az üzleti év mérleg fordulónapját követő 5. hónap utolsó napjáig közzé kell tenni és letétbe kell helyezni, annak érdekében, hogy a közzétett beszámoló bárki számára elérhetővé váljon.
A közzététel és letétbe helyezés kötelezettsége alól mentesülnek:
- a bizalmi vagyonkezelők
- külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha az anyavállalat székhelye az Európai Unió valamely tagállamában található, illetve, ha az anyavállalat székhelye nem az Európai Unió valamely tagállamában található, azonban az adott állam jogszabályai által előírt beszámoló készítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségek összhangban vannak az Európai Unió vonatkozó előírásaival. Ezen államok listáját a miniszter az Egységes Kormányzati Portálon teszi közzé.
- ügyvédi irodák
A közzététel elmulasztásának szankciói
A közzététel késedelmes teljesítése esetén mulasztási bírság kiszabására számíthat minden gazdasági társaság. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felszólító levelet küld a társaságnak, amelyben 30 napos póthatáridőt tűz ki a mulasztás pótlására a bírság kiszabása mellett.
Amennyiben a póthatáridő elteltével sem történik meg közzétételi kötelezettség teljesítése, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ismét felszólító levelet küld a társaságnak a pótlásról. A második felszólításkor 60 nap póthatáridőt tűznek ki a mulasztás pótlására és egyidejűleg 1 emelt mulasztási bírságot határoznak meg. Abban az esetben, ha a társaság a második póthatáridőn belül sem teszi közzé a beszámolóját, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal törli az adózó adószámát és kezdeményezi a cég megszűntetését.
Beszámoló minták
Az alábbi éves beszámoló minta alapján az adatok kitöltésével egyszerűen elkészíthetők a 2023-ban is kötelezően beadandó dokumentumok. Töltse le mintadokumentumainkat!