Szakmai Cikkek
Széles Imre: Ügyvezető: CSED, GYED, GYES
2023.09.04
Gyakran okoz problémát, hogy mikként alakul a gazdasági társaság ügyvezetőjének a társadalombiztosítása jogállása, illetve ellátásra való jogosultsága, ha CSED-et, GYED-et vagy éppen GYES-t vesz igénybe. A következők ez ezzel kapcsolatos lehetőségeket tekintjük át.
A kérdést valamennyi említett ellátás vonatkozásában három jogviszony – munkaviszony, megbízási jogviszony, illetve társas vállalkozói jogviszony – tekintetében kell megvizsgálnunk.
A teljes cikk megtekintéséhez, kérjük kattints IDE!
Széles Imre: Röviden a társadalombiztosítási kifizetőhelyekről
2023.08.21
A társadalombiztosítási kifizetőhelyek létesítésével, fenntartásával összefüggésben (mikor kötelező?, mikor lehetséges?) számos kérdés érkezik. Mivel július 1-jével módosultak a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény erre vonatkozó előírásai, talán nem haszontalan, ha röviden foglalkozunk e témával.
Az említett jogszabály 9. § (1) bekezdése rögzíti, hogy minden munkáltató, amely legalább 100 fő pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat, köteles gondoskodni törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatok ellátásáról, ennek érdekében társadalombiztosítási kifizetőhelyet köteles létrehozni.
A teljes cikk megtekintéséhez, kérjük kattints IDE!
Széles Imre: Néhány táppénzzel kapcsolatos szabály változásáról
2023.08.07
Július 1-jétől számos pontban módosultak a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. (Eb.) törvény, illetve végrehajtását segítő 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (R.) előírásai. A következőkben néhány táppénzzel kapcsolatos újdonságot tekintünk át.
Az első említésre méltó újdonság a táppénz időtartamára vonatkozik. A Tbj. 46. § (1) bekezdésének korábbi főszabálya szerint táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszaknak megfelelő időtartamra járt.
Július 1-jétől a „keresőképtelenség első napját” kifejezés a „táppénzre való jogosult első napját” kifejezésre módosult, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy a rövid folyamatos biztosítási idővel rendelkező biztosított munkavállaló táppénzre való jogosultsága meghosszabbodott a betegszabadság időszakával.
A teljes cikk megtekintéséhez, kérjük kattints IDE!
Széles Imre: Minimum járulékfizetés a biztosítás folyamatosságának fenntartása érdekében
2023.07.24
Gyakran előfordul, hogy az adott munkavállaló táppénz jogosultsága lejár, miközben az érintett ezt követően továbbra is keresőképtelen állományban van.
A Tbj. (2019. évi CXXII.) törvény 16. § c) pontja ezzel összefüggésben úgy rendelkezik, hogy szünetel a biztosítás a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.
Tehát az e helyzetben kerülő munkavállaló biztosítás szünetel, amit a foglalkoztatónak a T1041-es nyomtatványon be kell jelentenie, az érintettnek pedig egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. (Ebben az esetben ugyanis a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. (Eb.) törvény 29. § (10) bekezdés értelmében nem alkalmazható a 45 napos szabály.)
A teljes cikk megtekintéséhez, kérjük kattints IDE!
Széles Imre: Egyéni és társas vállalkozó – mikor tekinthető többes jogviszonyban állónak?
2023.07.10
A Tbj. (2019. évi CXXII.) törvény 42. § (2) bekezdése értelmében a társadalombiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét), ha
- a) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy
- b) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.
A teljes cikk megtekintéséhez, kérjük kattints IDE!
Széles Imre: A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. (Szocho.) törvény módosítása
2023.06.26
A Magyar Közlöny 105. számában július 14-én került kihirdetésre a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény, amely számos adótörvényt is érint.
A következőkben az adócsomag a szociális hozzájárulási adóról szóló (2018. évi LII.) törvény újdonságait tekintjük át.
A törvény 9. § (3) és (4) bekezdése jövő év január 1-jétől – a minimum járulékfizetés idevágó szabályainak a változásával összhangban – akként módosul, hogy a havi minimális adó fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége szüneteltetése esetén csak abban az esetben mentesül a minimális szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, amennyiben a szüneteltetés a hónap egészében fennáll.
A teljes cikk megtekintéséhez, kérjük kattints IDE!
Széles Imre: Külföldinek minősülő személy szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége
2023.06.12
Az, hogy az adott személy a társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazásában belföldinek vagy külföldinek minősül, számos tényezőt – biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, egészségügyi szolgáltatás, szociális hozzájárulási adófizetés – befolyásol.
A következőkben a szociális hozzájárulási adó tekintetében foglalkozunk e kérdéssel.
A Szocho. (2018. évi LII.) törvény alkalmazásában külföldinek a Tbj. (2019. évi CXXII.) törvény szerint külföldinek minősülő személy minősül.
A Tbj. 4. § 12. pontja alapján külföldi az, aki nem minősül belföldinek.
A teljes cikk megtekintéséhez, kérjük kattints IDE!
Széles Imre: Jogkövetési vizsgálat utáni önellenőrzés
2023.05.29
A közelmúltban egy érdekes kérdés érkezett, amelynek tanulságai megosztásra érdemesek.
Történt, hogy az egészségbiztosítási ellátásokat elbíráló kormányhivatali főosztály egy CSED igény kapcsán az adóhatósághoz fordult. Az érintett hölgy egyéni vállalkozói jogviszonyára tekintettel a csecsemőgondozási díjat, de ezt megelőzően 2022. augusztus 31-ig megelőzően kisadózó volt, miközben egy kft. (amelynek tulajdonosa) ügyvezetését is ellátta ingyenes megbízási jogviszonyban.
A teljes cikk megtekintéséhez, kérjük kattints IDE!
Széles Imre: Őstermelő szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége
2023.05.15
A 2022. évre vonatkozó SZJA bevallás kapcsán számos kérdés érkezett a mezőgazdasági őstermelők szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségével kapcsolatban. A következőkben röviden összefoglaljuk az ezzel összefüggésben szükséges tudnivalókat.
A mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségére vonatkozó szabályokat a Szocho. (2018. évi LII.) törvény 7. szakaszában találjuk.
A teljes cikk megtekintéséhez, kérjük kattints IDE!
Széles Imre: Járulékalapot képező nem képező jövedelmek, avagy mikor kell, és mikor nem kell járulékot fizetni?
2023.05.01
A foglalkoztatással összefüggő társadalombiztosítási kötelezettségek meghatározása során gyakran szembesülünk azzal a kérdéssel, hogy egy-egy juttatás után kell-e járulékot fizetni, vagy sem?
A döntés érdekében minden esetben két tényezőt kell tisztáznunk, nevezetesen, hogy az adott juttatás járulékalapot képezi-e, illetve biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján részesül-e benne az érintett. Amennyiben mindkét kérdésre igen a válasz, akkor (és csak akkor) van járulékfizetési kötelezettség.
A teljes cikk megtekintéséhez, kérjük kattints IDE!
Széles Imre: Nem főállású egyéni vállalkozó
2023.04.17
Amikor főfoglalkozású egyéni vállalkozóról beszélünk, akkor azokra az egyéni vállalkozókra gondolunk, akiket minimális adó- és járulékfizetés terhel. Ugyanakkor az új Kata. (2022. évi XIII.) törvény 2. § 2 pontja szintén definiálja a főállású egyéni vállalkozó fogalmát, felsorolva azokat a helyzeteket, amikor a vállalkozót nem lehet főfoglalkozásúnak tekintetni és emiatt nem választhatja a kisadózást. E felsorolás és az előzőekben említett meghatározás – ahogy azt a következő táblázatunk is mutatja – nem teljesen azonos. Így előfordulhat, hogy az adott vállalkozó „nem főállású” státusza miatt nem lehet kisadózó, miközben minimum járulék terheli.
A teljes cikk megtekintéséhez, kérjük kattints IDE!
Széles Imre: Társas vállalkozóként vagy alkalmazottként?
2023.04.03
Attól, hogy egy természetes személy társas vállalkozás tagja, a társadalombiztosítási szabályok tekintetében nem minden esetben tekintendő a társas vállalkozónak. Legalábbis a gazdasági társaságnak is minősülő társas vállalkozások (kft., kkt., bt.) esetében.
A gazdasági társaságnak nem minősülő társaságok – a szabadalmi ügyvivői társaság, illetve szabadalmi ügyvivői iroda kivételével – tagja minden esetben társas vállalkozónak minősülnek, illetve más jogviszonyban nem működhetnek közre saját cégükben.
A teljes cikk megtekintéséhez, kérjük kattints IDE!
dr. Bérces Kamilla: A munkáltatói jogutódlás szabályának alkalmazhatósága
2023.03.20
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény [Mt.] harmonizálja a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2001/23/EK (2001. március 12.) tanácsi irányelvet. Az irányelv preambuluma szerint: „(3) Szükség van a munkavállalók védelmére a munkáltató személyének megváltozása esetén, különös tekintettel jogaik védelmének biztosítására.” Az irányelv célja tehát annak biztosítása, hogy a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása ne eredményezze a munkaviszonyok megszűnését, a munkavállalók egzisztenciális kiszolgáltatottságát.
A teljes cikk megtekintéséhez, kérjük kattints IDE!
Széles Imre: Szülői szabadság – kérdések
2023.03.06
Az Mt. (2012. évi I. törvény) 118/A. szakasza értelmében a munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon.
Az Mt. 146. § (5) bekezdése értelmében a munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdése vagy 42/E. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.
A teljes cikk megtekintéséhez, kérjük kattints IDE!