A Magyar Közlöny 105. számában július 14-én került kihirdetésre a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény, amely számos adótörvényt is érint.

A következőkben az adócsomag a szociális hozzájárulási adóról szóló (2018. évi LII.) törvény újdonságait tekintjük át.

A törvény 9. § (3) és (4) bekezdése jövő év január 1-jétől – a minimum járulékfizetés idevágó szabályainak a változásával összhangban – akként módosul, hogy a havi minimális adó fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége szüneteltetése esetén csak abban az esetben mentesül a minimális szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, amennyiben a szüneteltetés a hónap egészében fennáll.

Jelen szabályok szerint, ha a vállalkozói tevékenység szüneteltetése hó közben kezdődik vagy ér véget, akkor az adott hónapra minimum kötelezettségként a minimálbér 112,5 százalékának a harmincad részét alapul véve kell megfizetni a járulékot a szüneteltetéssel nem érintett naptári napokra. Ez az arányosítási szabály – összhangban a minimum járulékra vonatkozó szabályok tervezett módosításával – a 2024. január 1-jét követően kezdődő szüneteltetések vonatokozásában megszűnik.

A törvény 11. szakasza kiegészül azzal az utalással, hogy a munkaerőpiacra lépők utáni adókedvezmény vonatkozásában nem tekinthető munkaerőpiacra lépőnek a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló – 2023. november 1-jén hatályba lépő – 2023. évi L. törvény alapján foglalkoztatott vendégmunkás.

Augusztus 1-jétől a Szocho. törvény 13. § szakasza szerinti kedvezmény alkalmazása során megváltozott munkaképességű személynek lehet tekinteni azt a munkavállalót, egyéni vagy társas vállalkozót is (tehát bővül a kedvezményezettek köre!), aki fogyatékossági támogatásban vagy a vakok személyi járadékában részesül. Esetükben a kedvezményre való jogosultság igazoláshoz az ellátás folyósítását igazoló határozattal kell rendelkeznie a kifizetőnek.

A szakképzési (2019. évi LXXX.) törvény változásaival összhangban augusztus 1-jétől módosulnak a szakképzésihez kapcsolódó adókedvezmény szabályai.

Az adókedvezmény összegének a meghatározása során továbbra is az arányosított önköltség egy munkanapra eső értékét kell a tárgyhónap munkanapjainak a számával (ide nem értve a szakképző intézményben, illetve a szakiskolában teljesített oktatási napokat és az olyan munkanapokat, melyekre tekintettel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő munkabérre nem jogosult) megszorozni. Ugyanakkor mindezt meg kell szorozni egy újabb arányszámmal is, amely azt mutatja, hogy a munkanapokon a szakoktatás oktatás időtartama miként aránylik a 8 (vagy 7) órás munkaidőhöz.

E módosítással a törvény indoklása szerint „elkerülhetővé válik, hogy az adókedvezmény maximális összegben legyen igénybe vehető akkor is, ha a szakirányú oktatás munkanapokon belül mértéke csupán töredéke a teljes napi munkaidőnek (illetve a 7 órának).”

Ezzel párhuzamosan hatályát veszíti a 17/A. § (2) bekezdése, mivel a rendelkezés a kedvezmény tényleges munkaidőhöz kötésével okafogyottá válik.

A Szocho. törvény 5. § (6) bekezdése értelmében a Tbj. szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett

a) az 1. § (5) bekezdés a)–d) pontja szerinti jövedelmet,
b) az Szja tv. szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelmet és
c) az 1. § (4) bekezdése szerinti jövedelmet

nem terheli adófizetési kötelezettség.

Fenti előírás nem vonatkozik a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott vendégmunkásokra. Esetükben tehát a külföldi státusz nem mentesít az említett jövedelmek tekintetében sem szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség alól.

És végül a Szocho tv. 18. §-a egy új bekezdéssel (2a) egészül ki. Eszerint, ha az Szja tv. szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem kifizetőtől származik, az adót a kifizető az Art. rendelkezései szerint havonta állapítja meg és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg, kivéve, ha a jövedelem adóelőlegét a kifizető nem köteles megállapítani. A kiegészítést az indokolja, hogy ez ideig nem tartalmazott a törvény az egyéb jövedelem juttatása esetén alkalmazandó eljárás tekintetében egyértelmű előírást.

Széles Imre: A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. (Szocho.) törvény módosítása