Amikor főfoglalkozású egyéni vállalkozóról beszélünk, akkor azokra az egyéni vállalkozókra gondolunk, akiket minimális adó- és járulékfizetés terhel. Ugyanakkor az új Kata. (2022. évi XIII.) törvény 2. § 2 pontja szintén definiálja a főállású egyéni vállalkozó fogalmát, felsorolva azokat a helyzeteket, amikor a vállalkozót nem lehet főfoglalkozásúnak tekintetni és emiatt nem választhatja a kisadózást. E felsorolás és az előzőekben említett meghatározás – ahogy azt a következő táblázatunk is mutatja – nem teljesen azonos. Így előfordulhat, hogy az adott vállalkozó „nem főállású” státusza miatt nem lehet kisadózó, miközben minimum járulék terheli.

A Kata törvény szerint nem minősül főállásúnak és így nem választhatja a kisadózást az a vállalkozó, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételnek:	Az egyéni vállalkozó járulékfizetését érintő következmény
Legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.	Nincs minimumadó- és járulékfizetési kötelezettség.
Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.	Nincs járulékfizetési kötelezettség
EGT vagy egyezményes államban biztosított.	Nincs járulékfizetési kötelezettség
Olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.	Biztosított, minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. Ugyanakkor élhet a Szocho. (2018. évi LII.) törvény 13. szakasza szerinti adókedvezménnyel.
Rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,	Biztosított, ha minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli és élhet a Szocho. törvény13. szakasza szerinti adókedvezménnyel.
Kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül.	Biztosított, ám a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség csak az egyik vállalkozásában terheli.
Kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, az Evectv. szerint nyilvántartásba nem vett, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozónak minősül,	Ezt a helyzetet nem nevesíti külön a Tbj., amely csak „egyszeres” egyéni vállalkozói jogviszonyt ismer.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll.	A Tbj. alkalmazásában ez heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonynak minősül, így mentesít a minimumadó- és járulékfizetési kötelezettség alól.
Köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy a 25. életévének betöltéséig idetartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is.	a nappali tagozatos tanuló, hallgató egyéni vállalkozó szintén mentesül a havi minimális járulékfizetés alól. Ugyanakkor esetében e kedvezmény vonatkozásában a „más államokban” folytatott tanulmányokat nem lehet figyelembe venni, ahogy a tanulmányok szüneteltetésének az idejét sem.

Széles Imre: Nem főállású egyéni vállalkozó