Az, hogy az adott személy a társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazásában belföldinek vagy külföldinek minősül, számos tényezőt – biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, egészségügyi szolgáltatás, szociális hozzájárulási adófizetés – befolyásol.

A következőkben a szociális hozzájárulási adó tekintetében foglalkozunk e kérdéssel.

A Szocho. (2018. évi LII.) törvény alkalmazásában külföldinek a Tbj. (2019. évi CXXII.) törvény szerint külföldinek minősülő személy minősül.

A Tbj. 4. § 12. pontja alapján külföldi az, aki nem minősül belföldinek.

A belföldi személy fogalmát ugyanezen szakasz 1. pontja határozza meg. E szerint belföldi, aki

1.1. Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,

1.2. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint

1.3. a hontalan.

a) az 1. § (5) bekezdés a)–d) pontja szerinti jövedelmet,
b) az Szja tv. szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelmet és
c) az 1. § (4) bekezdése szerinti jövedelmet

Rátérve a szociális hozzájárulási adóra, a Szocho. törvény 5. § (6) bekezdése értelmében a Tbj. szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett

a) az 1. § (5) bekezdés a)–d) pontja szerinti jövedelmet,
b) az Szja tv. szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelmet és
c) az 1. § (4) bekezdése szerinti jövedelmet

nem terheli adófizetési kötelezettség.

Nézzük mit jelent ez a gyakorlatban.

Az a) pontba a következő jövedelmek tartoznak

a) a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §], *
b) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §], *
c) az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §], *
d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §], *
e) az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme.

Ezen túlmenően ezzel esnek egy tekintet alá a 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet révén 2023. július 1-jétől szociális hozzájárulási adóalapnak minősülő Szja. törvény 65. szakasza szerinti (az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével) kamatjövedelmek is.

A külföldi státusz tehát ez új kötelezettség alól is mentesít.

Szintén nem kell a nem belföldi személy vonatkozásában szociális hozzájárulási adót fizetni

az összevont adóalapba tartozó egyécb jövedelem,
a béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §], *
a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §],
a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §] Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összege után.

(A szociális törvényt is érintő T/4243. szám alatt benyújtott adótörvény-csomag értelmében ez a mentesség nem vonatkozna a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott vendégmunkásokra. Esetükben tehát a a külföldi státusz nem mentesít majd az említett jövedelmek tekintetében sem szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség alól.)

Ugyanakkor a külföldinek minősül személyek jövedelmét is terheli a szociális hozzájárulási adó a Szocho. törvény 1. § (1) – (3) bekezdésében említett adóalapok (ide nem értve az egyéb jövedelmeket) és az olyan jövedelmek után, amelyek járulékalapot képeznek a számára.

Széles Imre: Külföldinek minősülő személy szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége