Széles Imre: Ügyvezető: CSED, GYED, GYES

Gyakran okoz problémát, hogy mikként alakul a gazdasági társaság ügyvezetőjének a társadalombiztosítása jogállása, illetve ellátásra való jogosultsága, ha CSED-et, GYED-et vagy éppen GYES-t vesz igénybe. A következők ez ezzel kapcsolatos lehetőségeket tekintjük át.

A kérdést valamennyi említett ellátás vonatkozásában három jogviszony – munkaviszony, megbízási jogviszony, illetve társas vállalkozói jogviszony – tekintetében kell megvizsgálnunk.

Kezdjük a csecsemőgondozási díjjal, annál is inkább, mivel emellett az ellátás mellett egyáltalán nincs mód keresőtevékenység folytatására.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. (Eb.) törvény vonatkozásában keresőtevékenységének (a jogszabály végrehajtását segítő 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet  1. § (2) p) pontja alapján p) a Tbj. (2019. évi CXXII.) törvény 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység minősül.

Ez alapján a munkaviszonyban vagy a társas vállalkozói jogviszonyban álló személy az ügyvezetést a CSED tartama alatt nem láthatja el, tehát a cégnek helyettesítéséről kell gondoskodnia. 

Más a helyzet, amennyiben nem tag (tehát „külsős”) ügyvezetőről van szó, aki ha biztosítási kötelezettséget nem keletkeztető (tehát havi szinten a minimálbér 30 százalékát el nem érő megbízási díjjal járó)  megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést. E jogviszony az előzőekben említett meghatározás alapján nem minősül keresőtevékenységnek az Eb. törvény alkalmazásában.

(Egyébként ez a megoldást az a tulajdonos ügyvezető is alkalmazhatja, aki személyes közreműködése révén társas vállalkozónak minősül a társaságban és így a megbízási jogviszonyban folytatott ügyvezető tevékenység a Tbj. (2019. évi CXXII.) törvény 4. § 21.5. pontja alapján nem minősül társas vállalkozói jogviszonynak. Így mint társas vállalkozó a CSED alatt nem végez munkát, de az ügyvezetést nem biztosítási jogviszonyában elláthatja.)

A GYED tartama alatt ilyen jellegű probléma nem merül fel. A GYED-ben részesülő személy korlátlanul folytathat keresőtevékenységet, illetve amennyiben társas vállalkozónak minősül nem terheli a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség.

Abban az esetben, ha valaki nagyszülőként kapja a GYED-et ez a kérdés már nem ennyire egyszerű, hiszen neki tilos keresőtevékenységet folytatni kivéve azt az esetet, amennyiben a munkavégzés kizárólag az otthonában történik. (E feltétel az ügyvezetés tekintetében teljesülhet.)

A GYET folyósítás alatt maximum heti 30 órában lehet keresőtevékenységet folytatni, vagy korlátlanul, ha a munkavégzés az érintett otthonában történik. A GYET a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. (Cst.) törvény szerint ellátás és e jogszabály alkalmazásában a társas vállalkozói vagy megbízási jogviszonyban végzett munka nem minősül keresőtevékenységnek. Sőt, a GYET tartama alatt a társas vállalkozó mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól.

A GYES (gyermekgondozást segítő ellátás) ideje alatt – a gyermek féléves korától – szintén minden kötöttség nélkül folytatható keresőtevékenység.

Amennyiben nagyszülői GYES-ről van szó a GYES mellett csak a gyermek hároméves korát követően lehet keresőtevékenységet folytatni, maximum heti 30 órában vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az érintett otthonában történik.

A GYES szintén a Cst. szerinti ellátás, tehát keresőtevékenységnek csak a munkaviszony minősül.

 

Ha társas vállalkozónak minősül ügyvezetőről van szó, akkor viszont havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. Ellenben, ha munkaviszonyban áll, akkor a járulékalapja a ténylege munkabért, tehát nem kell a Tbj. 27. § (2) bekezdése szerint minimum szabályokat alkalmazni.