Széles Imre: Szülői szabadság – kérdések

Az Mt. (2012. évi I. törvény) 118/A. szakasza értelmében  a munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg.  A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon.

Az Mt. 146. § (5) bekezdése értelmében a munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj tíz százalékára jogosult, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdése vagy 42/E. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.

Az első felvetett kérdés, hogy az említett számtani műveletben a kisebbítendő, illetve a kivonandó nettó vagy bruttó?

Mivel a díjazással összefüggésben nincs további részletszabály, a válasz tisztázása érdekében kizárólag az alapelőírásból indulhatunk ki. Az Mt. 146. § (1) bekezdése alapján a munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj 10 százalékára jogosult. Ez egyértelműen bruttó összeg.

 Az Eb. vagy Cst. törvény alapján megállapított ellátás szintén bruttó összeg. (A „munkavállalónak megfizetett” kifejezés módot ad ugyan arra, hogy a nettó összegre gondoljunk, de ez megítélésünk szerin félrevezet. Egyrészt a nettó összeg attól is függ, hogy az érintett az adóelőleg levonásával összefüggésben miként nyilatkozik, másrészt az ellátást terhelő nyugdíjjárulék szintén a munkavállalót illeti meg, csak a majdani nyugellátása érdekében levonásra kerül tőle.)

Mindezek alapján a bruttó összegből kerül levonásra a bruttó összegű ellátás.

Például, ha egy munkavállaló távolléti díja 450.000 forint, akkor enne 10 százaléka 50.000 forint. A GYES összeg 28.500 forint, így havi járandósága, 50.000 – 28.500 = 21.500 forint, amit természetesen terhel az SZJA és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék.

Abban az esetben, ha a szülői szabadságon lévő munkavállaló díjazása (pl. a GYED levonása miatt), 0 forint, a biztosítása nem szünetel, tekintve, hogy ebben a helyzetben nem fizetés nélküli szabadságról van szó, illetve a munkavégzési kötelezettség alól mentesítés tartamára a dolgozónak díjazás jár. 

A minimum járulékfizetés szempontjából már nem összetettebb a helyzet.

Amennyiben a dolgozó díjazása azért nem éri el a minimálbér 30 százalékát, mert az CSED-ben, GYED-ben, GYOD-ban, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, akkor nincs minimális járulékfizetési kötelezettség, ahogy az egyéb a Tbj. (2019. évi CXXII.) törvény 27. § -ában meghatározott további mentességi okok esetében sem.

Ugyanakkor, ha munkavállaló vonatkozásában ezen okok nem állnak fenn és a díjazása alatta marad a minimálbér 30 százalékának, akkor a céget terheli a minimális járulékfizetési kötelezettség.

A 44 napos szülő szabadság a gyermek 3 éves koráig igénybe vehető 44 nap jelent, tehát nem 3 x 44 napot. Amennyiben valakinek megszűnik a jogviszonya, igazolást kap arról, hogy a 44 napból hány napot vett ki.

Ugyanakkor a szülő szabadság felhasználása nem kötelező, tehát a munkavállaló dönthet úgy, hogy egyetlen napot sem vesz igénybe. Ezzel összefüggésben az Mt. 122. § (4a) bekezdése rögzíti, hogy a munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki. Amennyiben a munkavállaló nem kéri a szülői szabadságot, akkor azt a munkaadó nem tudja kiadni, ami miatt nem szankcionálható.