Széles Imre: Egyéni és társas vállalkozó – mikor tekinthető többes jogviszonyban állónak?

A Tbj. (2019. évi CXXII.) törvény 42. § (2) bekezdése értelmében   a társadalombiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét), ha

• a) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy
• b) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

(A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.)

Viszonylag rövid és világosan megfogalmazott előírásai vannak tehát az egyéni és társas vállalkozó minimum járulékfizetési kötelezettség alóli mentességének.

Ennek ellenére gyakran merül fel azonban kérdésként, hogy egy-egy élethelyzet megfelel-e a fent említett jogszabályi feltételnek. A következőkben az ezzel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozunk

Egyik leggyakoribb probléma hogy, miként kell megítélni a heti 36 órás jogviszonyt, abban az esetben, ha az érintett szabadságon, vagy fizetés nélküli szabadságon van vagy keresőképtelen?

Nos, a szabadság ideje alatt a heti 36 órás foglalkoztatási jogviszony fennállása nem vitatható, és ugyanez vonatkozik a betegszabadságra, a szülési szabadságra, illetve a szülői szabadságra is.

A fizetés nélküli szabadság tartama alatt azonban más a helyzet. Ennek ideje alatt nem teljesül a heti 36 órás foglalkoztatás, tehát ez alatt az egyéni vagy társas vállalkozó heti 36 órás foglalkoztatásra hivatkozással nem mentesül a minimum járulékfizetési kötelezettség alól.

Ugyanakkor, ha a fizetés nélküli szabadság tartama alatt az érintett vagy GYED-ben vagy éppen GYET-ben részesül, akkor ezen ellátásokra tekintettel – igaz nem a bevezetőben említett jogszabályi hely alapján – nincs minimum kötelezettség.  

Amennyiben GYES-t, ápolási díjat vagy GYOD-ot kap, akkor pedig csak akkor, ha ezen időszakban a vállalkozását személyesen nem folytatja.

Ha a vállalkozó munkaviszonyára tekintettel táppénzben részesül, az nem befolyásolja addigi státuszát vállalkozásában, tehát a heti 36 órás foglalkoztatás fennáll. Ugyanakkor, ha keresőképtelenség ellenére, de nem illeti meg táppénz, akkor minimum kötelezettség terheli.   

A diák státusz tekintetében a bizonytalanságot az jelenti, hogy a Tbj. törvény e tekintetben (ellentétben az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal vagy diákszövetkezeti tagsággal összefüggő jogviszonnyal) nem állapít meg a mentesség tartamára vonatkozóan konkrét időpontokat, mindössze arról rendelkezik, hogy a nappali tanulmányok folytatása alatt áll fenn e kedvezmény.

Ebből következően kérdésként merülhet fel, hogy miként – és mikortól – változik a vállalkozó státusza a tanulmányok szünetelésének ideje alatt.

 Nos, ha nem folytatja tanulmányait (tehát a passzív félév(ek) alatt), a vállalkozó főfoglalkozásúnak minősül. Ugyanakkor ez nem lehet visszamenőleges.  Így például, ha egy hallgató szeptembertől szünetelteti majd a tanulmányait, akkor ez a mentesség csak a „passzív” félév kezdetétől nem érvényesíthető, tehát július-augusztus hónapra visszamenőlegesen nem kell korrigálnia a bevallásokat.